Blogarchívum

2011. április 23., szombat

...Biográfiák - Kovács Tamás - Gitár


                Budapesten láttam meg a napvilágot úgy 1985 tájékán, úgy hogy csernobilból már én is kaptam egy falatot! Eredetileg focistaként képzeltem el az életet, de Istennek hála zenész lettem és ma már nem is tudnék mással foglalkozni! Sárospatakon kezdődött az egész egy zsúfolt kollégiumi szobában még serdülő gimnazistaként és a lelkesedés azóta is tart az ,,alkossunk valami maradandót és a pénz nem érdekel” eszme iránt (bár pont most néztem ki egy 3 milliós gitárt ). Tini éveimet  Olaszliszkán töltöttem, amit ma is az igazi otthonomnak vallok!,,Ott mindig kék a tenger, soha nem éhesek a cápák és a parton rengeteg ember a vízben lóbálja a lábát”.Bodrog parti éveim után visszatértem a fővárosba és a magyar zenei élet vezető egyéniségeitől tanultam a szakmát Kőbányán! Legfőbb tanítóim id. Tornóczky Ferenc, illetve Tóth János Rudolf, akiktől elsajátítottam a technikát és a felfogást! Stúdiózenész vagyok, zenét tanítok és blues gitárosként, puszta kalandvágyból most valami populárisabbat csinálunk, ami egyszer reményeim szerint megérik a különleges jelzőre!
Ezek a sorok igazán nem árulják el, hogy ki vagyok! Ha tudni szeretnétek, akkor hallgassatok Rolling Stones-t vagy Zekk Wylde-ot, egyetek anyukám főztjéből, igyatok apukám borából és ezek után csónakázzatok a Bodrogon, miközben a paradicsom színű naplementét csodáljátok!

...Biográfiák - Horváth Viktor - Basszusgitár

              
               1985. decemberében születtem jó messze Budapesttől. A zenével már egész korán, kb. egy napos koromban kapcsolatba kerültem, hiszen édesapám, az ő apja, de még az ő apjának az apja is zenész volt, szóval nem volt kérdés, hogy én is ezt a pályát fogom választani, nem pedig a mikrobiológusit...na jó, az is közrejátszott, hogy a mikrobiológiához olyan hülye vagyok, mint egy másnapos, pelenkázatlan, alaposan összefosott babasegg.
Szóval zene, először hová mész te kis nyulacska, később hupikék törpikék, majd áttörés a Backstreet Boys-al, aztán hogy-hogynem, kikötöttem a gitárnál, és egyéb húros hangszereknél. Jött a blues, a funky, a metál, és ugye még sorolhatnám a hagszeres műfajok számos fajtáját, de ebbe most nem kezdek bele....jött a pubertás, a megmutatni vágyás, zenekaralapítás gitáros, énekes, dobos, bőgős és mindenféle poszton, amint legalább 8 ütemet le tudtam játszani. Aztán jött Laci barátom, Budapest, az Indygo, és most itt állunk...hol?  :D

...Biográfiák - András Attila - Zongorász

                 1987. szeptember 13-án születtem székelyföld szívében, Csíkszeredában. Itt kezdtem zenei tanulmányaimat, először családi örökségként vettem át a stafétát édesapámtól, majd négy éven át magántanuló voltam, később a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Líceum „klasszikus-zongora” szakágát végeztem el. Aztán székelyudvarhelyi tanulmányaim befejezésével Budapesten tanultam még tovább és tovább holtig, akár a jó pap (leszámítva a részeg orgiákat, és hogy nem molesztálok gyerekeket:)). Így kerültem 2005 és 2009 között  a Kőbányai Zenei Stúdióba, jazz zongora szakra. Alapvetően büszke vagyok a tanulmányaimra, és a mai világban hasznosak is ezek az oklevelek...van mivel eltakarni a vörösbor foltot a tapétán.
2007 őszén kötöttem barátságot többek között az Indygo zenekar szintén Kőbányán tanuló alapító tagjaival, és így keveredtem a zenekarba is. 3 napom volt a teljes koncert anyagot megtanulni. Üzenem, ha valaki bárhogyan rögzítette azt a koncertet, kérem adja át nekem megsemmisítésre az anyagot. De azért jól mulattunk, és a kőkemény munkának induló szenvedésből, lettek később igazi örömzenélések.
           Mint minden zenésznek nekem is megvannak a zenei gyökereim, amely szálak erősen fűznek az erdélyi „zenész-stílushoz”..Ahogy tagokban, úgy stílusban, zenei mondanivalóban is változott az Indygo, így én is kénytelen voltam a különböző zenei irányzatok sajátosságait ellesni, és hát...jutott bőven belőlük. Játszottunk már funky-t, blues-t, rock’N’roll-t, pop-ot, jazz-t...
Most kicsit szabadabbak a határok, belefér bármi, amit a dal kíván. Én meg hagyom a kezem játszani... 
Végül néhányan azok közül, akik miatt ma ezt csinálom: E.Clapton, Sting, Tom Jones stb...az ”itthoniak” közül Charlie, Quimby stb..de az egyik nagy kedvencem a  Hot Jazz Band is. Tudom, tudom...hogy jön az ide? Na és akkor?

..Biográfiák - Fábián Tibor - Dob


                 Fábián Tibor néven láttam meg a napvilágot, 1983. február 26-án, Szegeden. Életem első ritmikus élménye egy fakanálhoz és egy párnához kötődik, nagyjából négy éves korom környékén, amikor is Édesanyám szörnyülködve látta, hogy meglepő élvezettel utánozom a TV-ben látható dobost a párnán… Ennek hatására később úgy döntött, hogy beírat klasszikus zongorára. Ezért a döntéséért azóta hálás vagyok Neki, ugyanis a zongorával biztos alapokra helyeződött a zenei tudásom. 13 év zongorázás mellett 16 éves koromban kezdtem komolyan dobolással foglalkozni, főként a gimis rockzenekarom hatására. Végül a jogi egyetemi tanulmányaim folytatása közben ébredtem rá, hogy igazából életem igazi célját, értelmét a zenével való kapcsolatom adja, így napjainkra ráébredtem, hogy dobolással fogok, szeretnék foglalkozni életem végéig… Ezzel kapcsolatban, mintegy családi vállalkozásként megnyitottam három termes, „Műhely Próbaterem” néven futó próbatermeimet, ezáltal biztosítva zenekaromnak is a csodás körülmények között történő alkotás lehetőségét!
Ezen kívül különleges képességeim közé sorolom a dobverő "a világon teljesen egyedi" pörgetésének képességét, melyet teljesen egyedül fejlesztettem ki!!!!!
Egyelőre ennyi…

..Biográfiák - Járási László - énekes

         Szóval...gyerekkorom óta énekes akarok lenni. Kezdetben azért volt így, mert valahogy ki kellett elégítenem az exhibicionizmusom, meg könnyebb dolgom volt a lányoknál. De remélem mára elkezdtem azon szerencsések közé tartozni, akik ezen önkényes folyamat melléktermékeként üzenetet közvetíthetnek...hogy mi is az...? Hmmm…benne van a dalokban, ne kelljen már most külön itt erről...na...
    Voltak kisebb baklövéseim, vagy inkább vakvágányaim a zenében, de nem szégyellek semmit...viszont sokat röhögök rajtuk. Az első formációk egyike volt a "November 14", amit Viktorral közösen alapítottunk az osztályunk dráma tagozatos fiú tagjaival. Rossz, de népszerű rock slágereket írtunk. Közben én szorgosan járogattam klasszikus éneket tanulni V. Molnár Judit operaénekes nőhöz. Mind a kettőnknek a másik volt az első...már hogy nekem Ő énektanár, Neki meg én tanítvány...de azért egy pillanatra azt hittétek, hogy... vicces volt, mi? Na mind1... Szóval, Viktorral sok hülyeségbe belerángattuk egymást az évek alatt a kávézóban zenéléstől a tárlat megnyitón szereplésen át egész a SKA zenekari vendégmunkásságig...Miskolcon nőttünk fel, de egy szép napon úgy döntöttünk (igazából én döntöttem úgy), hogy elég volt ugyanannak a 10 embernek koncertezni mindig, ráadásul olyan dalokkal, amiket nem is szeretünk igazán. Szóval pakoltunk, és Pestre költöztünk, hogy most már az a 10 ember se jöjjön el, ha fellépünk. De azért jöttek mások, ettől lettünk aztán bátrak újra.
        Én írom a dalok szövegét. Azért jegyzem meg ezt ilyen önérzetesen, mert énekesből van sok jobb, mint én, de hát valamivel muszáj nekem is vagánykodni. Na meg mert végre nem kell semmilyen "profilba illő" szöveget szülnöm. Arról írok, ami foglalkoztat, és ez most nekem jó...
         

Még valami...egy mámoros hajnalon rájöttem, hogy mindenki arra született, amit másként csinál, mint mások, mert amit csak ugyanúgy tudsz, arra ott vannak a többiek is...Aztán mikor felébredtem, találtam két ősz hajszálat a halántékomon, ezért úgy döntöttem, most már játszhatok olyan zenét, amilyet szeretnék. Ehhez találtam társakat néhány remek zenész személyében, akikkel néhány átzenélt év után rájöttünk, hogy egész jól viseljük egymást...Ha van kocsma a közelben...